Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
297 .sem fzabad végezni, kivévén a? nagy fziikséget, vagy ha a’ helybéli Plébános megengedi. A’ népesebb Varasok több Plébániákra vannak ofztva, valamint több Helységek is egy Plébániát fzoktak tenni, melly esetben a’ hol a’ Plébános lakik, és a’ Szentségeket rendfzerént kiszolgáltattya, vagy a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatokat végzi, Anyaiemplomnak (mater), a’ többi hozzátartozandó Egyházak leányinak (filiales) neveztetnek. A* prielly Plébánosnak Lelkipáfztorsága alá több hívek jutottak, annak a’ Püspök a’ felfzenteltt Papok közül segédeket (Cooperatores) fzokott küldeni, hogy a’mennyire a’ Lelkipáfztorságnak súllyát a’ Plébánosok az öreg , vagy igazságos dolgokkal elfoglaltt voltok miatt nem bírják, nékik segítségül legyenek a* regula fzerént: Deficienti Parocho succedit Cooperator / azért másképp Káplányoknak (Capellani a Capella) is hivattatnak; mintha tsak a’ Kápolnákban vagy Melléktemplomokban való fzolgálat tulajdonképpen őket érdeklené. Azonban valamint egy Püspöki megyében mind valamennyiPapok,és hívek egy Püspöknek lelki hatalma alá vannak vetve: úgy a’függetlenség, melly- ben vannak a’ Püspökök egymásra nézve, még nem ellenzi, hogy ők az ö egyházi, és világi híveikkel egygyütt egy főnek lelki hatalma alá vetve legyenek. Egy orfzág, váras, ház, rendes társaság, és test sints fő nélkül, tehát hogy legyen a’ nélkül a’ világfzerte elterjedtt, és annyi nemzetekből álló Anyafzentegy- házj mellynek aJ Hitnek egységében egy testé öfzve kell
