Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

fcielly 675-dik efztendőhen tartatott, érthetni, hogy néha tsupán tsak bor fzín alatt adták; valamint elég fzokott dolog volt Urunk vérébe mártott testét is a* betegeknek nyújtani annyival is inkább, hogy sok- fzor az egészségesek is így réízesültek az Úr testének, és vérének titkaiban: de mivel azt az Urunk a’ végső vatsorán tsak az áruló Judással Cselekedte (.Tán. XIII, 26.), Julius Pápa után több Zsinatok is azt tilalmazták (Tompa P. II. pi. b) ).

A’ mi 3l Szertartást illeti, mellyel ezt a’ Szentséget mostani iidoben a’ betegeknek kifzolgáltattyák, az Efztergami fzertartásos könyv parantsollya, hogy azt a’ Pap a’ méltatlanokhoz,és nyilvánvaló bűnösökhöz, minők az uzsorások, ágyastartók, nevek fze- rént egyházi fzámkivetés alá vettettek, másoknak botránkozásával ne vigye, hatsak előbb a* bűneikből ki nem tiíztulnak. A’ kihez pedig vifzi, dífze- sen felöltözve, tsengetyű fzóval, és gyertyavilággal, a’ mellyénél kezeben tartva, ha lehet menyezet a- latt, a’ hívektől késértve vigye. Mentében az L-dik és más Zsoltárokat imádkozza. A’ beteg házába érkezvén, e’fzavakkal kÖfzöntson: Pax huic domui — békesség e’ háznak, a’ mire a’ ministráló: Et omnibus habitantibus in ea — és minden benne lakóknak felel. Azután mondgya el az Asperges me Anti- phonát a’fzokott versekkel, egy Dicsőséggel, és az imádsággal Exaudi nos—. Ha fzükséges, a’ mint közönségesen fzükséges, gyóntassa meg előbb a’ beteget; és a’ Gyónás után fzint’ úgy, mint a’ Templomban , az egéfzségeseknek fzokás , adgya neki

T 2 ai

291