Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

és meggyógyul a' lelkem. Mikor pedig hozzád jött a’ Pap, és a’ fzent eledelt e’ fzavakkaí: Corpus Domini nostri — JC mi Urunknak Jesus Kristusnak teste őrizze meg a’ lelkedet az örök életre, Ámen. a’fzádba nyújtja, mennyei kívánságokkal, és istene indulatokkal egéfzen megtelve egygyesülly a’te megváltó Uraddal Isteneddel, minden jónak és kegyelemnek Szerzőjével. A’ mennyei vendégség után ay Pap áldást fzokott azokra adni, a’ kik a’ fzent afz- talnál voltak, és elmondván a’'Panem de coclo — versel egygyütt az imádságot Deus, qui nobis sub — a’ Szentséget a’ fzent fzekrénybe tefzi; a’ mire te is atyafi! adgy hálát az Istennek, különösen a’ hozzád fzállot’ Kristusnak ezen tsudálatos kegyelemért: ajánld fel néki magadat, és minden testi lelki fzük- ségedet, mert Ö rajtad segíthet; és kérd ötét, hogy az Ö fzentelo malafztyával mindenkor veled marad- gyon, mert boldog, a’ kinek fzivében kedves lakóhajlékot talál a’ minden jóknak fzerzoje.

3. Mikor és hányfzor illik az Oltári Szentségben réfzesiilni? A’ mi e’ dologban a’ fzent Atyáknak, és az Anyafzentegyháznak Ítéletét illeti; igaz, hogy a’ híveket sürgették, hogy az Ur afztalában gyakran réfzesiiIlyenek, valamint a? Tridentomifzent Gyülekezet (Sess. XIII. de Euchar. c. 8. et XXIII. de Sacr. Miss. c. 6.) is sürgeti: azonban mind ezek mellett a’fzent Atyák, és az Anyafzentegyház leginkább azt ohajtyák, hogy az ember fzentül éllyen, és a’ ki erre igyekfzik, abban fzent Ágostonnal (ep. 54. ad Januar.) azt is ditsérik, ha Zachaeus példája

fze-