Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
197 ben az igaz ajtasosságot felgeriefzteni, és élefzte- ni. í. Mind gyárt a’ fzent Miséhez való kéfzület- kor, melly az Oltárnak alsó garáditsánál történik, az embernek fzíve Isten iránt való tifztelettel, és alázatossággal megtelik. 2. A Confiteor alatt a’ bűnök felett való bánat, és az életjobbulásnak kívánsága feléled. 5. A Credo alatt felindíthattya magában az ember az eleven hitet. 4. Annyi fzép imádságok, mellyeket a’ fzent Mise közben mond a’ Pap, azembert örömmel, vigafztalással, hálaadással, reménységgel, maga akarattyának az Isten aka- rattyába való elfzánásával megtöltik. 5. A’ Sanctus után az ember az élőkért imádkozhat. 6. A’ fzep- lötelen Szűz Mariáról és a’ Szentekről is megemlékezhet. 7. Az Úrmutatása után a’ holtakat is az ls en irgalmasságába ajánlhattya. 8. Nagy bizoda- lommal elmondhattya az Úr imádságát is, és abban a’ mennyei Atyatol mindent röviden kérhet, a’ mire az embernek fziiksége van. Az Angyali Üdvözlettel is, mellyet a’ Katolika Anyafzentegház mindgyárt a’ Mi Atyánk után fzokott mondani, az Isten Annyát tifztelheti , és hozzá folyamodhat, főképp az Ő Ünnepin, mellyeken a’ Mise alatt a * Pap is az Oííertoriumra elmondgva. p. Az Egyházi (időnek, és az napi Szenteknek emlékezete a- zonegy fzent Misében háromfzor kerül elő. jo. De mindenek felett legnagyobb nyeregségnek tarthattya az ember, hogy am..* legnagyobb tifzteletre is imá- dásra méltó Úrnak a’ megtestesült Istenűának , és Megváltónak, ki állal egyedül üdvözölünk, kinek az «i
