Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
gazdagíttalik, és még a’ más világon is a’ test ugyanazon boldogságra emeltetik, a’mellyel meg fog jutalmaztatni a’ lélek: fzintúgy a’ belső Religio is a’ külsőnél tsak előkelőbb annyiból, hogy emennek talpfalulfzolgál, mivelhogy a’ lelket illeti nem tsak a’ maga, hanem még a’ test vifzo- t nyit is, mellyekben az Istennel áll, kinyomozni, velek arányos indulatokkal megtelni, belőlük kötelességeket következtetni *, de azért a’ külső is mivolt fzerént Religio, melly ama’ fzoros öfzveköltetés miatt, melly a’ lélek, és a’ test között van, az említett lélek és test vifzonyinak ösméreti- böl, azokkal megegygyezo istenes indulatokból, vagy a* belső Religióbol önkényt fakad» A’ Tudósok, kik a’ Religiót érdeklő Tudományokat mívelik, és űzik,az oktatásban minden idetartozó igazságokat nagyobb világosság okáért külömbféle nevezetű Tudományokban mint annyi ofztályokban adgyák elő, és magyarázzák. Amaz elmeúgyeló (theoretica) igazságokat az Istennek , az Ó tükélletességeinek, és iránta való vifzonyink- nak ösméretit az úgy nevezett Theolgia theoretica, dogmatica ; ama’ gyakorlás ügyelőket (practica) az említett ösméreteken és vifzonyokon épültt istenes indulatokról, kötelességekről , erkölts reguláiról az úgy nevezett Theologia practica, moralis, Ethica; ama’ tzeremoniákat vagyfzer- tartásokat, mellyekkel a’ mi istenes ajtatos indulatinkat különösen ki fzoktuk akkor fejezni, mikor az Istennek mint a’ mi fő Urunknak, JólévŐnknek, Bírónknak köteles tifzteletet vagy imádást meg akarjuk adui, tőle valami jót kérni, az el vettet megköfzönni, a’ bűneinkért engefztelni ; az úgy nevezett Theologia liturgica foglallya magában mellyel a’ Theologia Pastoralis vagy Lelkipáfztorságra vezető tudomány határos ; és mind ezek egy fzóval Theologi áriak vagy is az Istenről fzóiíó Tudománynak hivat- tatnak. XIII IL
