Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

104

levelében panafzolkodik, hogy a’hívek az üldözá seknek kegyetlensége miatt nem fzolgálhatnak az ős- méretesebb barlangokban misét.

Rendes dolognak tetfzhetik, hogy illy Szent foglalatosságot az első Kerefztények illy keveset nyomó fzóval - misének - elnevezték, mellynek legigo- zabb és leghelyesebb neve Áldozat. Helyes ez i- ránt Bona Cardinalisnak éfzrevétele, hogy „ a? mefz- „ fzelevo terméfzetes dolgoknak, és az ő tulajdonsá- „ gaiknak nagy nehezen tudtak alkalmatos neveket ,, adni a’ Tudósok : de a’ terméfzet és minden el- 5, me fölött lévő tárgyak megfognatatlanok és kine- „ veztethetlenek lévén, azoknak kifejezésére kü- ,, lcmbféle nevekkel élt az Anyafzentegyház , a’mint „ azoknak "kiilömbféle környülallás-ait vette tekin- „ tetbe44 (Lib. I. cap. 5. n. 1.). Hihetőképpen a* fennemlített óvásból nevezték el a’ legfzentebb dolgot küldésnek , elofzlásnak , misének.

A’ Liturgia és Mise néven kívül az Úr afzla- la a’ deák egyházi íróknál még Collecta *) Dominicum ,

Collecta ezen deák fzóbol colligo öfzvegytijtöm fzár- mazik, és a’ népnek az Istenifzolgálatra való öfz- vegyülését, megmeg a’ fzegények fzámára tartott ala- misnafzedést is, mellyel az Isteniízalgálat végeztetett, íelentette.

Ha tudniillik a’Püspöknek lakóhelyén több Tem-j plomok voltak, fzokásba vették a’ Püspökök, hogy nem egy Templomban, hanem változtatva, most ebben most amabban tartották az Isteniízolgálatot, mellynek fo réfze a’ fzent mise volt. A’ nép mindég a’fóTem• plom-