Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

91

mint a’ ki gyermekek elméjét merő hitbeliekkel terhelné, és a’ fzíveket erköltsi kötelességekre nem serkentené. Az Anyafzentegyháznak főbb ünnepei: Na gy és Kis Karátson, Vízkerefzt, Iiúsvét, Áldozó Tsütörtök , Pünköst, fzent Háromság, Ür napjaj es a’ Boldog APzfzony ünnepei kö?ül is az ö Fogantatása, és Gyümöltsólto hitbéli igazságokra, sót melséges titkokra emlékeztetnek, mellyeket azokból következő erköltsi kötelességekkel egygyütt, a* mennyire a’ halgatók elmeéle megengedni, bővebben , mintsem a’gyermekek tanúllyák, a’ Prediká- tziókban meg kell magyarázni.

Ezen Predikátziók közül némelly Templomokban azoknak kedvéért, a’ kik a’jelesebb Plébániai Jstenifzolgálaton, 'és ennek alkalmatosságával álló hofzfzabb Predikátziókon elmellozhetetlen dolgaik végett meg nem jelenhetnek, mint p. o. a’ fzolgák , reggel közönségesen hat órakor tartatnak rövideb- bek és együgyüebbekollyan formán, mint hajdan a’ fzent Atyák tartották az ő Homiliaikat.

Valamint ezen reggeli, úgy ama’későbbi Predikátziók előtt, a’Kar és a’ nép fzent Lélek Úristenről fzólló éneket énekel, mellyben a’ prédikáló Papnak,

és

nem is tsuda, ha illyen religióbéli tudatlanság mellet az crköltstelenségannyira elaradt főképp, minek- utánna az emberek a’ világi elmederülés mellett már tsinosahban és pellérozoltabban vétkezni tanultak. A’ mi íidonkben igen fontos lett a’ kérdés: mi a’ mostani erköltstelenségnekaz oka? kéfz erre a’ felelet: —9 r religióbéli tudatlanság.