Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

és halál ditsöséges Ura! a3 te kezeidben vagyok én is; tselekedj velem is, aJ mint akarod, mert aJ te tselekedeled tökélletes. Midőn engem a’ semmiből elö-szóllitottál, boldogságom volt a te akaratod; Js mikor eJ nyomorult világból ma­gadhoz szóllilasz, vall von kevésbé volna é az bol­dogságomra ? Nem, óh nem! Tsupa szeretet vagy te; és aJ ki szeretetben marad, te benned marad az óh jó Isten! és te abban. Uram! te vagv vilá­gosságom és idvességem! miért rettegnék hál én ? te vagy Ura az én életemnek, hál mitől félnék? 82 A' hirtelen való, vagy a' lassanként' s a' t. vili. hirtelen való ^ vagy a lassanként következő halál é kívánatosabb ? Máso dik Rész. Jeremiás 31: 25. Pihegő szív! van még Öröm és nyugalom, Bár ha ez a’ gyarló világ tsak fájdalom. — Nézz hited szemével Istenre ?s az égre, Ott. akadsz igazi jókra s ditsoségre; , Pihegö sziv! Maga az emberek Attya, Fájdalinid kötelét szerte-szét szaggatja : \S el végezvén terhes fáradozásodat, • Meg leled nem kézzel tsinált hajlékodat. l>ár ha szintén sokan vágynak is, aJ kik, ha rajtok állana, a’ halálos fájdalmak ki állása nél­kül hirtelen halállal óhajtanának ki múlni: de még is többen vágynak ollyanok, aJ kik azt ki-

Next

/
Thumbnails
Contents