Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
A' halál után lejendő meg ditsőüles. 557 Ha én két világnak polgári jussaival bírok; ha nem tsak e földi el enyésző életre , hanem egy ennél ditsöségesebbre, Js örökkévalóra is teremtettem: nagyon megengedhető dolog, hogy néha néha arra is fordítsam buzgó íigyelmetességemet, aJ mit még várnom kell, Js aJ hova valami ellene állhatatlan vágy vonsz engemet. Éppen ollyan édes örömmel társalkodóm én, előttem aJ boldogabb hazába el költözött kedveseimre való meg emlékezésemmel, mint még életben maradt, Js körülöttem paraditsomi órákat teremtő jó barátimmal. Mert élnek aJ tőlem el költöztek is, ha szintén már most nem aJ por eredetű testben is. por test ősz ve omlása Js el enyészése nem aJ lélek öszve omlása. Ah még most is szeretlek én titeket tőlem távol lévő, 3s meg ditsoült kedveseim. De nem kételkedem aJ felől, hogy én is angyali szeretetetek boldog tárgya vagyok. Úgy van, mert az Isteni kegyelem által egyé lett lelkeket, az emberi erő, Js aJ sir verem soha egymástól el nem választhatja. El rejtetelt titok ugyan az előttem, hogy mi leszek én ott fent, Js mi lesz majd sorsom ? de meg Lotsátható, ha azért néha arról gondolkozom; Js abból, aJ mit eJ por hazában.tapasztalok, ártatlan vigasztalású következtetéseket teszek arra, hogy mint lesz aJ tökélletes boldogság országában az én dolgom ? Tsak hit által járunk mi itt eJ földön és nem világos látás által. De még is már maga aJ meg váltó ditso ábrázolással szollott ottan ottan aJ halál után következő állapotokról a’ lelkeknek. Tanítvány! is nyilván beszéltek erről meg hitt barátjaik társaságában; és azok között, a' kik a4 test fel támadásának lehetetlenségéről ’említést tettek.
