Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

Ne tápláld lelkedet virtussal, el kell annak

veszni.

Ha a’ virtus múlandó dolog volna, 3s nem tartozna egyenesen a3 lelek termeszetere ; miért óvják magokat a3 virtus leg szemtelenebb ki gúnyolni is olly különös gondossággal a3 rossz er- költsöktól, holott sokszor örök homály fedne fértél mes tetteiket? Miért nem engednek meg magoknak mindent? Vagy ha tsak ugyan véghez vitték az istentelenséget, miért takarnák azt örömest örök éjj alá ?

A3 virtus, a3 kegyesség nem egyéb , hanem a3 lélek tökélletessége, éretsége Js telyességre való jutása. E3szerént a3 haldokló bűnös * a3 bűnben lélekzett haldokló , egy éretlen, és még is meg rothadt gyümölts az élet terepély fáján. A3 lélek tökélletessége pedig nem más , hanem a3 testiség bűnre izgatásától 3s ösztönözésétől való maga meg szabaditása ; az állatiságtól való függetlenség, az Istenségnek benne lévő örök törvényei szerént való magán uralkodás; az álla- tiságból azon pontra való fel emelkedés , a3 hol angyallá ditsoűl. virtus a világnak

meg tagadása**

Nem a5 mesterségben 3s mivészségben való jártasság, nem a3 környülállások pontosan való előre látása, el rendelése, nem a3 fellengös böl- tsesség, és esmérct, nem a’ minden lépésre való ügyes vigyázás teszik a3 „lelki nagyságnaksc fundamentomát: hanem a3 kegyesség, a3 virtus. A3 mi tsak ennek a3 mi világunknak szűk határában használ; itt marad ez mind örökké ! Földből való az, 3s tsak a3 földért van, és ugyan a3 földön is kell azt hagynunk. De már az Istenség törvénnyé szerént élő, a3 kötelesség szentségéért világi javainak 3s életének sem kedvező virtus, a3 világot meg tagadó ditso készség, nem a3 vi34 *

Az élet és örökkévalóság ószve köttetése. 531