Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

hasonló nemes akarat által lelkesittetnek, egészen más pontból tesznek valamiről Ítéletet, más lévén neveltetések, vér-alkatjok, tapasztalások Js öszve köttetések , mint aJ tiéd ; mások végre azért, mert egy különös gondolkozás módúnak tartanak tégedet, jóllehet akaratodnak, *s igyekezetednek jóságát magokban tökélletesen helybe hagyják.

Hanem, minekutánna igazán tiszta aJ te meg gyozettetésed; ha azt az Istenség akaratjával, Js lelki esméreted szavával egybe hasonlítván , minden testiség belé keveredése nélkül tisztának találod, Js meg esmered, hogy a5 te igazságod tiszta, és el kezdett munkád a világnak boldogságára tzélozó : maradj meg magad mellett tántoríthatatlan hűséggel! Mert örök igazság marad az, hogy aJ kik az Istent szeretik, azoknak mindenek egyaránt javokra szolgálnak. Minden akadály valóságos eszköz lesz erőd ki fejtodésére hathatósan serkentvén tégedet aJ történhető el szunnyadásból. Minden ellent-mondás, és kifogás íigyelmezobbé tészen magadra; sót arra is, aJ miben külömben nagyon könnyen hibás lépést tennél. Mind ezek aJ kedvetlenségek tsak arra valók, hogy mennél jobban igyekezel, torsok ré- guláidat meg tisztítani a' nemtelen indulatoktól, Js ditsoségesebbé tenni gyozedelmedet.

És ha még is az élet viszontagságai Js az indulatok szélvészei között tsak ugyan ingadozni kezdene bátorságod Js erődben lankadnál: emlékezz meg aJ ditsoségesen fel támadottról! Az Isten volt aJ Jézussal, Js az élet szomoritó viszon- tagsági által ostromoltatott nemes lelkekkel. Véled is az Isten van , mert te is Ö vele vagy. Meg lehet, hogy el kell veszned ezen gyászos hartz- ban; de ugyan mi vész el? Talán aJ múlandóság szárnyain repkedő betsültetés? talán az életnek

518 Tsak a szentség nyer gyözedelmet.