Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

áldozatot is készek tenni: ugyan kit találsz meg ott fent aJ boldogabb hazában ? Te, aJ ki mindent tsak magadra nézve, másokra nézve pedig egy pertzentést sem tselekedtél, ugyan ki fog veled öszve találkozni ? Ki fog erántad ollyan szives tisz­teletet mutatni, aJ miilyent tsak aJ virtusnak kell meg adni? Bizony magánosán fogsz lenni az örök­kévalóság boldog országában, mint egy jövevény, senkitől nem szerettetvén. Tsak egy szerető lé­lek sem vonszódik hozzád. Egy vagy azok közziil, aJ kik semmi jutalmat se érdemelnek. Mert aJ mi jót eJ földön tettél, azért önnön hasznod keresé­se által lelkesittetvén, meg kívántad, Js meg is húztad gazdag jutalmadat. Nem adtál te alamizs­nát ; semmi jól-tévo intézetre , Js köz hasznú ren­delésekre nem áldoztál tsak egy fillért is, nem akarván , hogy világos szövétnek légy az emberek előtt; sót ha tettél valamit, tsak azért tetted, hogy aJ mások betsülése kövesse hitvány tseleke- detedet. Minden szeretet Js barátság nélkül töl­tötted el az életet, mert minden embert ollyan önnön hasznát vadászénak é fukarnak tartottál,, mint magad vagy. így minden szeretet és ba­rátság nélkül léptél aJ halhatatlanok sorába is , Js tsak magánosán kell állanodaJ boldogok között. Az örökkévalóságban ismét meg látjuk egy­mást! Oh reszkess hát fukar; reszkess ragadozó! aJ ki aJ gyámoltalan özvegyek és árvák vagyon­káját istentelenül el ragadoztad! és mind azt el nyeled é magadévá teszed, aJ mit aJ kegyes szivük valaha aJ szerentsétlen szenvedők meg vigasztalá­sára fundáltak. Tudd meg, hogy az aJ keserves sóhajtás, a* mire a’ szerentsétlent igazságtalan­ságoddal kénszeritetted, fel megyen a^ seregek Urához! Tudd meg, hogy azokat aJ keserves kö- nyeket, a3 mellyeket az ártatlan együgyü lakó he­lyén igazságtalanságodé erőszakod miatt hullat, 490 Világosit ás oh az örökkévalóságról.

Next

/
Thumbnails
Contents