Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

ncd lakozó bírónak, a3 lelki esmóretnek , világos szavait, hogy, „Van egy Isten !íC egy leg felségesebb, legszentebb, 3s leg tökélletesebb valóság, a3 ki a3 teremtetség mindenségét ditso rendbe helyhette; a3 tsudákkal tellyes holt erőket kormányozza; a3 ki, mint leg felségesebb lélek, úgy szereti, mint tulajdon gyermekeit, aJ halhatatlan lelkeket; a3 ki soha meg nem bánja , a3 mit fo böltsessége szerént teremtett; a3 ki a3 leg kis- sebb por szemet sem teszi semmivé a3 teremtetség- ben; annyival inkább nem azt a3 nemes erőt, a3 melly az Istenről gondolkozik , 3s azt tiszteli és imádja, t. i. az emberi lelket.

Meg vallód e3 szerént, hogy, „vagyon egy Is- ten de megváltod akkor ugyan azt is, hogy ,, a halhatatlanság szükségesképpen való sorsa a3 lelkeknehr' Ha pedig lelked halhatatlan, úgy meg vallód azt is, hogy halálod után is változ- hatallanúl meg marad önnön tudásod. Mert nem tudni aztj hogy „Vagy“! ez a3 semmivé létei; és nem tudni azt, hogy „valaha voltálV Js mitsoda környülállásokban voltál , — ez nem folyton folyvást való meg maradás , hanem uj létei kezdete , újonnan való teremtetés.

Ha nem tudjuk azt a3 halál után, hogy voltunk valaha; úgy a’ mi virtusunk , nemes erköl- tsiink, nagy lelkiségünk áldozatja, mind haszon nélkül való lesz! Mert ugyan mire való ott fent a3 meg jutalmazás, és a3 tökélletesedés , ha nem tudjuk, hogy miért van az? Vagy, mire való ott fent a3 mi rossz tselekcdeteink meg itéltetése , az azokért való meg lakolás , ha nem tudjuk azt, hogy mivel érdemiettük mega3 meg büntettetést? Bizonyára mind tzél ellen valók volnának a’ más világon lejendő meg jutalmazások! Az örökkévaló jó , 3s örökké tartó gonosz, tsupa igazságtalanság volna. A3 virtus , a3 léleknek e3 földön

Filágositások az örökkévalóságról. 185