Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
sir fagyos kebelében! ti, a3 kik égő szeretettel, Js szorongattatással költöztök el tőlem a* boldogabb hazába, ismét meg találjuk3 ismét meg látjuk egymást! Oh! egy eddig még soha nem érzett mennyei gyönyörűség járja által szivemet! fájdalmas vágyódás kövér könny tseppjei homályositják el szemeim látását ; és forró buzgóság szárnyaira kelt lelkem, vezéreltetvén a’vallás Isteni fénnyétol, fel felé emelkedik az örökkévalóság titkos kapui félé; fel felé ti hozzátok kedveseim, 3s fel keres titeket azon tökélletesség és boldogság hazájában, a3 hol lakozik az örök Istenség, ti veletek együtt, óh nálamnál nemesebbek 3s boldogabbak ! Én még itt vagyok alföldi élet tömlötzében; ti pedig ott fent telyes szabadságban örvendeztek. Még én itt küszködöm a3szegénység, erőtlenség, világosság, és setétség egymást fel váltó viszontagságával; ti pedig ott fent meg ditsöült állapotban boldogok, Js Angyalok vagytok ! Vajha hallhatnátok buzgó vágyaim erőlködő hangjait, 3s láthatnátok patakzó könnyeimet! Sírok 3s kiáltok hozzátok ! óh emlékezzetek meg rólam boldogságtok ditso paradi- tsomában ! emlékezzetek meg arról, a3 ki koporsóba zártáig híven szeret titeket! Van Isten ! 3s az a3 jó Isten ismét egyesit bennünket ! Ismét meg látjuk egymást! óh nem álom ez, nem ámítás. A3 Jézus, a3 meg váltó, ki jelentette ezt tanítványainak. A3 leg felségesebb reménységet nyújtotta Ö tanitványinak, midőn boldogtalan sorsokat, szomorú üldöztetéseket meg jövendölte; midőn azokat gyermeki bizodalommal áll— ván körülötte, a3 maga halálára, 3s az Atyához lejendö el menetelére készítette : Egy kevés ideig3 úgymond, nem láttok engemet; de ismét egy kevés idő múlva meg láttok engemet; mert én az atyához megy~ek ,* az én Atyámhoz és a3 ti 474 Világoútások az. örökkévalóságról.
