Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
Imé , igy tépelödtem nyughatatlanúl a3 vigasztalásért ; leg nyughatatlanabbúl pedig életem azon napjaiban, mellyekben, el fogódván bűneim érzésétől, én igaz Istenem! Lelkeknek itélo bírája! kegyelmedről kételkedtem ; leg nyughatatlanabbúl azon napokban, aJ mellyekben tetteim éktelensége, mint aJ mázsás tereli, lóidig nyomott engemet; aJ mellyekben vétkeim büntető következéseit hordoznom kellett, Js magam üldöztem magamat. Hogy reményihetem én , oh világ bírája ! hogy megbotsáthatod bűneimet, mikor magam azokat magamnak meg nem botsáthatom? hogy reményihetem, hogy meghalgatod könyörgésemet , midőn én oh hosszú türo! bűnös hajlandóságaimban való megátal- kodásom miatt tsak véghetetlen békességes tűrésed által szenvedodöm meg? Mély szomorúságban senyvedtem Napjaim vidámság nélkül múltak el egymás után,Js éjtszakáim nyugodalom nélkül teltek el. Az én bűneim körül hálóztak engemet, jóllehet átkoztam azokat; mindég uj meg uj vétkezéssel siettem aJ kárhozat felé, jóllehet & botsánatért sóhajtottam. Nyitva áltak előttem aJ halál kapui, láttam a3 rettentő ítéletet, Js mégse lettem jobb. Nem voltam méltó arra aJ hivségre 5s irgalmasságra, mellyet erán- tam megmutattál. Még se fáradt el a3 te hosszú- tűrésed. Újabb időt engedtél megjobbulásomra. Újra hallottam a3 Jézusnak, az én Pásztoromnak szózatját. Bűneimnek megesmerésével fél serkent bennem a’ szív szerént való bánat; a3 bánattal az én indulatim megváltozása. Bátrabban küszködtem bűnös el foglaltatásommal , 's külső és belső rendeletlenségemmel. Ego buzgósággal könyörgöttem néked , mert nyughatatlanúl óhajtottam a3 vigasztalást. 42 A szerentsétlen órákban való meg nyugovót.
