Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
A terhes sors betse. 29 lelke áldással lebeg körülötte. Hanem, nagyon hirtelen megváltozik kedvetlen sorsa. A3 szűznek ártatlansága, 3s kedves szépségé meg győzi aJszivet egy tehetős Gazdagnak; és imé, feleséggé lévén, a3 ki az előtt másoknak szolgált, most másoknak asszonyává lessz ! A3 fény 5s az ékesség, hiúságra izgatják. A3 ragyogó ki tsapongásokban el enyészik a3 hajdani együgyiiség, 3s alázatos- ság. A3 hizelkedöktol tiszteltetve Js imádtatva, azt gondolja már, hogy érdemes férjének nyájas enyelgései, nagyon kitsinyek az Ö szépségéhez képest. A3 nagy világ3 elfajulását először tsak kevéssé botránkoztatónak, azután pedig igen természetesnek találja. A3 szűz szemérem elhal az utálatos példák mellett. — Elenyészik minden ez előtti virtusa. Visszavonásszerelem féltés, tzi- vakodás követik nyomban a3 házasság törést. — Az örömök hajléka pokollá válik. A3 pazérlás emésztő gondokat okoz; a3 liüségtelenség ellenségeskedést, a3 tsalás meg bánást szül. Nem áldással lebeg már többé az édes annyai lélek; — nem, ijjeszto kisértetté lett. Szánni való teremtés ! terhes sorsát könnyen hordozta, — 3s boldogságát nem. Egy kimivelt ember, szép hirre 3s tisztségre vágyódott. Hogy reá mehessen, öszve szedte minden erejét akadállyainak elhárítására. — Ki- miveltsége, 3s jeles tehetsége méltóvá tették fel tett tzéljára, — de reá nem mehetett. Űzőbe vette a3 szerencsétlenség. — Tehetsége, vagyona nagyon alá ment; — még több, meghal forrón szeretett házas társa, vagy egy kedves gyermeke, és a3 kedves halottal, minden édes örömöt igéro reménnyei sírba tétettek; — a3 Halál3 emlékezete, 3s a3földiek semmivé létének rettentő 3sborzasztó látása, vissza tartóztatták őtet tisztséget óhajtó vágyjától. Tsak jó akart ő lenni, nem
