Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

Jézus az én életem.

269

színe töredékeny földi életednek, állandó hazád; soha se felejtsd el, hogy itten tsak jövevény és vándor vagy. !Ne hitesd el magaddal, hogy tsak a3 föld 3s földi élet egyedül való fö tzélja itt alatt a3 te lelkednek; óh nem! aJ miilyen messze el láthatnak szemeid a3 sok millióm tsillagokon keresztül , a3 miilyen távolról ísil- lámlik le hozzád a3 képzelhetetlen messzeségü világok ragyogó fénnyé, söl még a’mi látásunk határán tál is, a3 hova a’ mi erotelen szemeink már nem láthatnak bé, mindenütt az Istennek, a3 mi mennyei atyánknak háza van.

Meg egyez a3 te gondolkozásod módja, azt mondod, a3 Jézuséval: miért ragaszkodsz hát ágy ehez a3 földhez., mintha sehol sem. volna másutt az Istennek háza? Miért reszketsz annyira a3 haláltól, mint ha lelkednek földi köteleiből való ki fejtodzése, mennyei atyádnak házából való számkivetés volna? Miért keseregsz vigasztal- hatatlanúl kedvesed halálos elhunytén, mintha az ennek a3 rövid életnek tsekély örömeivel mindent 3s örökre elvesztett volna? Hát nintsen az ezután is a3 mennyei atyának házában, ha szintén innen cl költözött is? Esmeredé azon édes gyönyörűséget, mellyet annak számára készitett, azon felséges házban az örökké élő? Vagy talám kegyesebbnek ,3s érzékenyebben szeretőnek larLod magadat, mint a3 végetlen irgalmasságú, 3s mindeneket szerető , a3 ki rólad 3s kedvesedről már akkor is kegyelmesen gondoskodott, mikor még nem voltatok? —

És ha már ezek a3 sok millióm világok , az Istennek 3s a3 mennyei atyának házai , ugyan miért panaszkodsz a3 halál által való el válásért? Hát el válás é az, mikor atyánk házában mc»: maradunk ? Többnek lehet é mondani ezen egymástól való elköltözést, mint mikor útra