Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
Jézus az én életem. 267 nek semmiségét, valamint azon igazságokat is, aJ melljek régen fel világosították volna ötét, ha a" Jézus lelkében tudott volna gondolkodni és élni. AJ Jézus az Istent nem tsak aJ JSidőság Istenének nézte j hanem aJ végetlenség Js mindenség felséges Istenének is, és égj olljan atyának, aJ ki meg áldó szeretetének karjaival öleli meg minden teremtéseit. Toy gondolkodtál é te is? ebben aJ felséges voltában Js nagyságában gondoltad é az Istent ? El b iszem, hogy több ízben könyörgöttél már buzgó imádtságodban a3 mennyei atyának ; de úgy é, hogy ollyan hangon könyörgöttél, mintha tsak egyedül aJ te atyád volna, és aJ te házad népének Js lak-helyednek oltalmazója ? tsak na- gyából fordult meg eszedben, hogy más teremtéseknek is édes attya Ö. Külömben hogy is kértél volna tőle ollyanokat, aJ mellyek neked ugyan külső boldogságodra, de másoknak valóságos veszedelmekre tzéloztak? És ugyan, hogy botsát- liattál volna tsak egy gondolattal is hozzá ollyan könyörgést, aJ mellybol aJ mások boldogságának kérését el-hagytad ? hogy könyöröghettél volna aJ szeretettel Js irgalmassággal gazdag Istennek, mikor ugyan azon szempillantásban ember társaidat tsak tsekélységekért, kevélységből, irigységből gyűlölhetted? Oh! nem így imádkozott aJ Jézus. Azt mondta Ö: mi atyánk! úgy tisztelte hát Ö az Istent, mint minden teremtéseknek minden külömbség nélkül való attyát, aJ ki mint aJ fő rangban lévőknek, úgy aJ leg tsekélyebb sorsúaknak is édes attya; a5 ki az egyes teremtéseknek boldogságáról is (mert még fejünknek hajszálai is számon vágynak nálla ) ollyan hűséggel gondoskodik , mint aJ világok végetlen alkotmánnyáéról. Ki