Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

Jézus az én életem. 267 nek semmiségét, valamint azon igazságokat is, aJ melljek régen fel világosították volna ötét, ha a" Jézus lelkében tudott volna gondolkodni és élni. AJ Jézus az Istent nem tsak aJ JSidőság Iste­nének nézte j hanem aJ végetlenség Js mindenség felséges Istenének is, és égj olljan atyának, aJ ki meg áldó szeretetének karjaival öleli meg min­den teremtéseit. Toy gondolkodtál é te is? ebben aJ felséges voltában Js nagyságában gondoltad é az Istent ? El b iszem, hogy több ízben könyörgöttél már buzgó imádtságodban a3 mennyei atyának ; de úgy é, hogy ollyan hangon könyörgöttél, mint­ha tsak egyedül aJ te atyád volna, és aJ te házad népének Js lak-helyednek oltalmazója ? tsak na- gyából fordult meg eszedben, hogy más terem­téseknek is édes attya Ö. Külömben hogy is kér­tél volna tőle ollyanokat, aJ mellyek neked ugyan külső boldogságodra, de másoknak valóságos ve­szedelmekre tzéloztak? És ugyan, hogy botsát- liattál volna tsak egy gondolattal is hozzá ollyan könyörgést, aJ mellybol aJ mások boldogságá­nak kérését el-hagytad ? hogy könyöröghettél volna aJ szeretettel Js irgalmassággal gazdag Istennek, mikor ugyan azon szempillantásban em­ber társaidat tsak tsekélységekért, kevélységből, irigységből gyűlölhetted? Oh! nem így imádkozott aJ Jézus. Azt mond­ta Ö: mi atyánk! úgy tisztelte hát Ö az Istent, mint minden teremtéseknek minden külömbség nélkül való attyát, aJ ki mint aJ fő rangban lé­vőknek, úgy aJ leg tsekélyebb sorsúaknak is édes attya; a5 ki az egyes teremtéseknek boldogságá­ról is (mert még fejünknek hajszálai is számon vágynak nálla ) ollyan hűséggel gondoskodik , mint aJ világok végetlen alkotmánnyáéról. Ki

Next

/
Thumbnails
Contents