Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 7. (Buda, 1830) - 10.413g
béri vélekedés kiilömbözo betsü , változó , több féle értelmű és gyakran félre értetvén , meg hasonlatokra adhat alkalmatosságot. De az Isteni igazság, melly minden emberek idvességére adatott, minden időben, minden helyen, és önnön magában, minden emberre nézve világos, meg győző, jóltévŐ lessz, valamig az emberek emberek, az az, Istentől okossággal fel ruháztatott valóságok lésznek. AJ Keresztyéneknek az Ekklésiai tudomány miatt való háborúikban tehát semmit sem nyert az igaz Vallás; sőt inkább az aJ veszedelem fenyegette aJ valóságos vallásos érzést az emberi szivben , hogy aJ fel lázzadt indulatok vadsága által homályosabb lessz, mint volt valaha. Mert miképpen egyezik meg aJ Vallásért való gyűlöl— ség és az atyafinak meg gyilkolása, az Istenben való fiúságnak mindenekkel köz édes nevezetével, aJ szeretet leg főbb parantsojatjával, az irgalmas Jézusnak leikével és aJ boldog örökké valóságnak várásával! Az emberek az eJ féle háborúk által egy átaljában nem lettek keresz- tyénibb módon gondolkozók , szeretettel tellye- sebbek , töredelmesebbek és jobb erköltsüek, hanem durvábbak, vadabbak, keményebb szi- viiek , ö zve törhetetlenebbek. Míndenik Felekezet hajthatatlanabb, engedetlenebb, kevé- lyebb lett aJ maga vélekedésében; aJ maga Isteni tiszteletbeli módját tartotta aJ leg helyesebbnek , aJ maga vallásbeli rendeléseit aJ leg tzél erányosabbaknak, aJ maga Ekklésiáját egyedül idvezitonek, mindent mást pedig tévelygés, sót gonoszság alkotmánnyának nézett. Az aJ hamis vallásbeli buzgóság, melly aJ hadakozás tüzét fel gyújtotta, a5 háborúnak el aluvása után is még sokáig tartott. Egyik felekezet tüzesen hartzolt prédikátzióíban és 594 A' Vallásért való háborúk következései.
