Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
80 nak el tűrésére való azon készséget, a6 mellv- röl aJ Szent írás szóll; mindenek felett pedig aJ mindeneket el tűrő, és mindeneket boldogítani kívánó szeretetet, melly aJ tökélletesség kötele. Tanulj meg mindeneknek előtte halgatni, midőn a’ te szokott neheztelkedésed , beszélni késztet; tanulj meg tűrni, szenvedni, meg bo tsátani, midőn látod, hogy mások hibáznak — ■’s akkor osztán magadat egész nyájassággal az ő tetszésekhez alkalmaztatni, mikor az aJ magad és mások igen nagy kára nélkül meg eshetik. — Gondold meg aJ veszekedéssel, szemre hányással, kissebbitéssel, és bosszankodással semmit sem jobbít senki is, hanem inkább ront; hogy jósággal és szeretettel mindent meg lehet nyerni, mérgeskedéssel pedig semmit sem. Emlékezzél meg minden alkalmatossággal, midőn külömböz- nek aJ mások ítélet tételei és vélekedései aJ tiédtől , hogy néked aJ te állapotod és tapasztalásod szerént tökélletesen igazságod van: de minthogy mások egészen más állapotban vágynak , más szemmel nézik a5 dolgot, másképpen tanultak és tapasztaltak mindent, azt hiszik, hogy Ők helyesen ítélnek aJ dologról; hogy egy ollyan magános ember, mint aJ miilyen te vagy, nem tudhat mindent leg jobban, de ha mindent leg jobban tudnál is, bolondság volna arra akarni kénsze- riteni másokat, hogy azokban is azok a hajlandóságok légyenek, ollyan szemmel nézzenek mindent, aJ legyen innyek szerént, aJ miilyen hajlandóságok te benned vágynak , aJ miilyen szemmel te valamit nézel Js aJ mi neked Ínyed szerént van. Maga az Isten alkotta külömb-kü- . lömbféle módon az emberek lelkeiket. Nem te- hedd azt, hogy mindenek úgy gondolkozzanak, akarjanak, és tselekedjenek, mint te gondolko- 4 zol, akarsz, és tselekeszel ? mert te nem vagy A’ seni'i vel Ös zve nem férd. i
