Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

62

A’ mások érdemének ’s a’ t.

szór el szégyenli magát, valahányszor téged meg lát.

A3 ki betsüli másokban az érdemet, arról tesz az a3 világ előtt bizonyságot, hogy ollyan kints és gazdagság van a3 szivében, a3 melly nem engedi azt, hogy másokra irigykedjék. A3 ki nem reszket minden ditséretre , mellyel másokat illetnek, ha szinte az Ő meg homályosításával esik is meg a3 mások ditsérete: kéntelen azt tisztelni minden ember. Mert a3 mások érdemét betsülni, magában gondoltatván már érdem. Ez az igazság szeretete felyül emeli azt, a3 ki ezzel ékeskedik, a3 minden virtus és érdem nélkül való sokaságon.

Azomban azt sem lehet tagadni, hogy ezen mások érdemének meg esmérésében azon határokra kell vigyázni, a3 mellyeket ezen tekintetben az okosság szab elonkbe.

Valamint nevetséges az az erőltetett és mesterséges ditséret, a3 mellynél fogva ollyan érdemre és betsületre kívánnánk szert tenni, a3 melly nem illet bennünket: ügy a3 mi valósággal méltó is a3 ditséretre, túl ditsérni a3 mértéken nevetséges. Mert a3 ki ezt tselekeszi, az vagy azt árulja el, hogy tapasztalatlan, vagy azt, hogy nintsen elegedendo okossága; 3s félő, hogy majd idővel, a3 midőn érettebb ésszel fog Ítélni, meg fogja azt utálni, a3 mit az előtt határtalanul magasztalt.

De egyébaránt is akármelly belsülésre méltó dolognak mérték nélkül való tsudálása, inkább veszedelmes, mint sem hasznos; veszedelmes, mert irigységre indíthat másokat, és még , a3 részre nem hajló embert is arra veszi, hogy különös szorgalmatossággal ki tapogassa a3 hibákat , a3 mellyek lehetnek abban, a3 kinek * minden tekintetben való ditséretében nem tai