Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
559 két már régen és pedig méltán ki nevetett aJ világnak okosabb része. Úgy látszik, hogy ez leg inkább onnan van , hogy némellyek, a' kik aJmeg világosodás eránt való buzgóságokban eleinte igen sokra mentek, né- melly gabonával tele búza kalászt is vetettek aJ polyva közé és mindent, aJ mit értelmekkel meg nem foghattak , a' mi meg nem eggyezett azon esni érettel, aJ mélly esméretek volt nekik aJ természetről , tévelygésnek és babonának állítottak. Ennél fogva mások előtt azoknak igyekezete is gyanússá lett, aJ kik arra törekedtek, hogy el terjesszék aJ meg világosodást. AJ hol pedig aJ gyanakodás bé férkezik aJ szivbe , nints ott többé heílye aJ bizodalomnak. Azt, aJ mit már egyszer, meg vetettek, utóbb ismét méltónak találták vagy Ítélték arra , hogy újra visgálat alá vegyék. Ismét kezdték azokat visgálgatni, és aJ szerént, aJ mint némellyeknek a^visgálódók köz- zül eleven, Js ábrándozásra hajlandó képzelődő tehetségek, Js érzékenyebb testek alkotása volt, hol többet, hol kevesebbet el kezdtek hinni azokból a5 haszontalan mende mondákból, és régi mesékből, aJ mellyekrÖl azt mondja Szent Pál, hogy el távoztassuk. 1. Tim. 4. 7. Úgy tetszik , hogy ezen gonosznak az is az eggyik kútfeje, hogy aJ mái időben sokkal könnyebb , mint hajdan aJ maga vélekedését nyomhatott könyvek által el terjeszteni az embernek. Sokan Írnak most könyvet az ollyan dolgokról, aJ mellyekrÖl nintsen is elégséges tudománnyok, és az Ö általok íratott könyvnek minden betse ’egyedül tsak abban áll, hogy kellemetesen adják elő azt, aJ miről Írnak, és hogy úgy fel tudják elő adott képzelődéseiket, és vélekedéseiket ékesíteni, hogy hitelre méltónak tetszik az, aJ mit írnak. Minthogy pedig már azoknak nagyobb Halottak meg jelenese , \s a t.
