Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

537 mint aJ mellyre inkább kell figyelmezni, mint a* lelki esméret szavára? Minden helytelen gondolkozás, minden té­velygés, ha sokáig van bennünk, és annak ere­je, ha minden egyéb elő terjesztéseinkre és tseleke- deteinkre is ki terjed, valami elmebéli nyava­lyának a5 kezdete, és az arra való hajlandóság­nak a* jele. Minden igazsággal ellenkező be­széd és tselekedet, és aJ természet rendjének min­den megsértése romlást, és veszedelmet okoz. Oh Isten! aJ Te rendeléseid örökké valók, változhatatlanok, és szentek; rettenetes követ­kezései vágynak annak, ha valaki fel támad azok edlen. Adjad, hogy minden útaimban az igazsá­got keressem, és aJ Te törvényed szerént járjak! Adjad, hogy soha eine felejtkezzem arról, hogy tsak úgy hasznos ez az élet, ha annak betses voltát igazán esmérjük, és hogy nem aJ földi / dolgok aJ leg főbb javai ez életnek, hanem azok, aJ mellyek a’ lélekkel mind örökké meg marad­nak, mint aJ böitsesség, virtus, és aJ jó szív. Igazán magamra fogok én vigyázni, hogy abban találjam leg főbb gyönyörűségemet, hogy a3 Te törvényeid szerént éljek. Egyedül tsak Te vagy az én Istenem, oh Leg szentebb Valóság ! és én más Istent esmerni Te kívüled nem kívánok; nem ragaszkodom a* múlandó földi dolgokhoz, sem azokhoz, aJ mellyek kedvesek aJ test előtt, • sem aJ szépséghez, sem aJ gazdagsághoz, sem aJ hírhez, névhez 3s betsültetéshez. Te vagy egyedül az én életemnek egyedül való Js leg főbb boldogsága! yf Maga gy ilk o s a.

Next

/
Thumbnails
Contents