Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
531 Azok között a3 földi jók között, a3 mellyek kiváltképpen meg szokták bájolni az embereket, leg főbbek a3 szépség, a3 gazdagság, és a3 nagy hír - név. A3 szépség rendkívül valő szeretetre tsábitja az embert közönségesen abban az időben, a3 mellyben leg jobban vonattatik az ember a5 más nemhez, és a3 képzelődő tehetség leg elevenebb az emberben. Azért is egyedül tsak az ifjak szoktak rendszerént ennek áldozatjai lenni. Va- latnelly személynek szeretése annál könnyebben meg zavarja az ember elméjét, és annál könnyebben maga meg ölésére indítja azt ebben a3 szakasszában az élet idejének, mennél tüzesebb még ekkor a3vérnek forgása, mennél szembe-tünőbb még az erő neve kedésének érzése, és mennél hajlandóbb még ekkor, a3 tapasztalatlan ifjú ember arra, hogy akármelly akadályokkal is szembe szálljon. A3 nagy mértékben való szeretet, valamint minden igen nagy indulat, már magában gondoltatva is bizonyos tekintetben az Őrültségnek egy neme, Nem a3 szeretett tárgynak szépsége az, a3 mi felheviti az indulatot, Őrültséget okoz, és utoljára élettel való nem gondolást is szül, hanem a3 szeretett személynek a3 képzelődő tehetség szemfény vesztő játékában való elő terjesztése, és szebb 3s di- tsoségesebb formában való képzelése. Semmiféle eszköz sintsen, a3 mellyel meg lehetne gátolni a3 fel gerjedt heves szeretetet — mert maga a3 természet gerjeszti fel ezt az indulatot az emberben — ollyan eszközök mind- azáltal vágynak, mellyeknél fogva el lehet azt távoztatni, bogy el ne fajuljon ez a3 természeti indulat; leg hathatósabb eszköz pedig erro a3 végre a3 jó nevelés. yf Ma g a gy i l ko s a. 34* n