Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
486 és Siket - némák. teni, hogy valami szereutsétlenség esik rajta. Szeretne dolgozni, szeretne használni másoknak; de nem lehet. Mit tanulhatna, mitsoda mesterségnek folytatására volna alkalmatos ; 3ski tanita- ná azt meg arra? Ti másokkal barátkoztok; látjátok, hogy a* ti szerelmeseitek reátok mosolyognak; aJ mások szemeiből is ki nézitek azt, hogy boldogok vagytok. A3 vak pedig el bagyattatott állapotban van , mint ollyan ember, a' kit senki fel sem vészén, és ha barátkozik is véle valaki, azt némünémű szánakozásból tselekeszi. Hallja azt, hogy beszélnek előtte az Istenről, és annak mint mindenhatónak tsudálatos tselekedeteirol. Beszéltek előtte a3 tsillagos égnek pompás voltáról, beszéltek előtte arról, hogy ragyognak az égnek meg mérhetetlen üregében a3 száma nélkül való világok, és hogy mitsoda távolságra van eggyik a3 másiktól. Mind hijjában. Örökös setétség borit ja bé a3 vaknak szemei L; az Istennek ditsÖségérÖl és felséges voltáról tsak igen homályosan tud képzelődni. Az a3 setét éjtszaka, a3 melly ötét körül veszi, soha világos nappallá nem lehet. 5S mind a3mellett is azt lehet mondani, hogy a3 siket-némához képest még boldog a* vak ember. Mert ámbár láthatja a3 siket-néma a’ nap világát; mindazáltal a3 beszéd., a3 melly által egy- gyik ember tudtára adja a3 másiknak a3 maga gondolatit, — ez az Istennek meg betsülhetet- len ajándéka , az okosan szolló száj és nyelv, nem adatott meg neki. Látja, hogy pompázik szemei előtt a3 természet; ele halálos tsendesség van mindenütt körülte. Hijjában tsergedeznek a3 patakok, a3 folyó vizek hasztalanul zúgnak, a3 midőn azoknak habjai dagadoznak; a3 menydörgés haszontalanul harsog a3 hegyek közt és a3 sik mezőkön ; mind ezeknek szózatjából semmit sem hall. Látja, hogy az égnek tsillagjqi fénylenek A rakok, i
