Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
474 többen irigykednek redd ; annál többen igyekeznek meg fosztani tekintetedtől, és azt magokévá tenni annál többen szeretnék. Nem! illyen bijjá- ban valóságokért fel nem áldoznám életemnek boldogságát, nem kotzkáztatnára békességemet, annyival inkább nem veszteném el pedig életemet. — így beszéli az, aJ ki meg lehet, hogy még ennél is tsekélvebb dologért fel áldozza magát. Hívjátok ötét vendégségbe , tsapodárkod- ni, hízelkedni fog körültetek, ha leg bizonyosabban tudja is azt, hogy rossz erköltsü emberek vagytok. Vendégeljétek drága borokkal, majd meg fog részegedni, és részeg fővel ki fetsegi aJ maga, és legjobb barátja titkát; nem szégyenli a' fajtalan beszédeket, és minden gyalázatos dolgokban részt fog venni. Szegényedjen el tsak annyira, hogy ne teljen ki tőle az aJ költség, mel- lyet eddig tett, az a5 dorbézolás, mellvet eddig el követett: nem fogja bé érni aJ szegény eledellel, az alább való italokkal Js nem szenvedheti majd, hogy minden kedve töltéséről le kell mondania, és inkább fogja kívánni a^halált, mint az illyen szomorú életet. Oh inelly sok tékozló gazdag lett aJ maga gyilkosává, minekutánna el szegényedett, mivel azt gondolta, hogy még meg maradott tsekély értékéből el nem élhet, holott pedig az még több aJ maga sorsával meg elégedni tudó ház-népek el tartására is elégséges lett volna. Ez aJnyomorult tehát egynéhány tál ételért, egynéhány hordó drága borért, egy pompás lakó hajlékért kész volt minden gonoszságra. Hiszen aJ leg alább való salakjához is tartozik az illyen ember az emberi nemzetnek! igy kiált fel egy másik: Soha ollvan baromi ala- tsonyságra nem vetemedném, hogy tsak aJ torkomért és gyomromért élnék. Mi haszna van az embernek aJ dobzódásból és vendégeskedésből ? AJelly haszontalan dolgokért ’s a’ t.