Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

XXXVIII.

Melly haszontalan dolgokért áldozza fel az ember szivének nyugodalmát és boldogságát.

1. Mos. 39: 9.

Meg vetem <e’ világot ,

Midőn bájol engem ,

’S a’ tsalárd boldogságot

V U '

Soha nem keresem ;

M inden indulatot Tsirájában meg fojtok ,

Mint Keresztjén liarlzolok Isten ád mulasztót.

Árnyékhoz mért kapkodnék?

Veszélyt hozna reám.

Ha földi jókért élnék ,

Lelkem fel áldoznám.

A’ mit én óhajtok,

DitsÖ, ’s nem teher nékem!

Méltóságomat érzem!

’S Ezzel boldog vagyok.

Tsak Te halgass meg , Uram !

’S ne engedd e’ harlzban Hogy magamat meg tsaljam ;

Tarts meg szándékomban !

Tanítson meg hitem,

Hogy meg óvjam szivemet,

’S minden ellenségimet Általad meg győzzem.

INevezeles jelenés az az emberi világban 9 bogy minden ember magának kívánja a leg íobb be-