Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
467 maradt neveletlen gyermekeiteket, gondolatotok szerént jámbor és Istenfélő emberek gondviselésére bíztátok, lehetetlen, hogy meg ne keserednétek, midőn látnátok aJti hátra maradt szerelmeseitek sorsát! — Ezek a’ képmutatók mindég az Özvegyek és árvák eránt való könyörűletes- ségrol beszélnek , holott azoknak javaikat alat- tomban el pusztítják; meg inneplik a* kegyes intézetek alkotóinak emlékezetét, hogy aJ mit azok testamentomokban hagynak, annak interessét el clorbézolhassák, holott az aJ nyomorultak, és aJ szükölküdok számára vala szánva. Ti aJ szegényeket ki raboljátok, és aJ holtakat meg lopjátok. Jajt kiált ti reátok az Ur Jézus, mint a’ képmutató Farizeusokra, aJkik az igazak temetéseknek helyét ékesgetik, magok pedig belől rakvák minden Isten törvénnyé ellen való bűnnel. Mát. 23: 28. 29. Sok illyen forma utak és módok vágynak még, aJ mellyeken el szokták tulajdonítani az emberek aJ mások javait. Oh de ki győzné a3 bűnöknek és gonoszságoknak mindenféle nemeit el számlálni? En leg alább nem akarom. Ezeknek látása fel háborítja a’ jó szívet. AJ tiszta lelki es- meretű embernek úgy tetszik, mintha idegen volna eJ földön az illen szörnyetegek között, és igy panaszolkodik: Vallyon ollyan emberek között lakom é én, aJ kik meg hajtják térdeiket az Isten előtt ? A3 fedhetetlen élet még magában gondoltat- ván nem virtus: mindazáltal senki sem méltó a3 Keresztyén nevezetre, aJ ki nem tiszta szivű ember. AJ fedhetetlen élet még magában gondol- tatván nem virtus, hanem tsak bűn nélkül való állapot. Mert fedhetetlen életű minden ember, aJ ki nem lop, nem rabol, nem tsal, nem paráználkodik ; betsületre vigyázó ember minden, a* 30 * A mások javainak tiszteletben s a’ t.
