Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

más jószágáért. De ez is hízik a3 maga tolvaj- ságbeli jártasságában; bízik abban, hogy Önagyon tudja azt aJ gyalázatos mesterséget, hogy mi módon tegye minden nagy munka nélkül ma-* gáévá a3 más javait.

Tolvajság és Lopás az is, midőn a3 vagyonért élő haló ember tettetett szeretettel meg környékezi valamelly halálhoz közelítő esmerosét, hogy a törvényes örökösöket redjok néző örökségektől meg fossza és idővel magáévá tehesse azt a3 jószágot, a5 melly igazság szerént amazokat illette volna. Az örökségért tsapodárkodó a3 leg szebb virtusnak, a3 barátságnak palástját veszi magára , hogy az ártatlanokat az Ö igazságos jussoktól meg foszthassa. A

3 haldokló keze által lopja meg az illyen azokat az igazi örökösöket, a3 kik ki rekesztetnek az örökségből. A3 vér szelént való atyafiakat ki szorítja vagyon jókból, és a3 maga gonoszságát úgy adja elő, mintha tsak szolgálni kívánna annak, a3 kinek javaira ásitozik. Alattomos intselkedéssel tsalja meg az illyen ember a3 haldoklót, és az élőket — eszességnek nevezi azt tsak, a3 mi tolvajság volt ; maga szeretetnek nevezi azt, a3 mi gonosz eszközök által való el tulajdonitása a3 más javainak.

Tolvajság az is, midőn az irigy emberek, és a3 rágalmazók az Ö polgár társaiknak betsiílete- ket 3 jó híreket s neveket sértegetik 3 a3 költött rossz hirt el terjesztik, és egész gyönyörűséggel beszéllik azt a3 mások háta megett, a3 mi azok szivének indulatira, és gondolkozások módjára valami árnyékot vethet. Hát ti kegyetlenek! a3 jóhir, név, betsület, nem szinte-ollvan féltő kin- tse é az embernek, mint akármelly más jószág? A3 jó hir, név, betsület nem betsesebbek é a3 pénznél, drága házi eszközöknél, és fekvő jószágnál ? — Vallyon minden rágalmazás, a3

464 A' mások javainak tiszteletben '8 a’ t.