Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

58

Krisztus követőjéhez illendő legyen: könnyen adhatsz úgy jó példát másoknak a" jóra.

Annál szorosabb kötelességünk pedig ez, ha ollyan karban vagyunk a* polgári társaságban, hogy sokaknak szemei reánk néznek. Bizonyára tehát nagyobb az atyának számadása, mint az Ő gyermekének ; több kívántatik aJ fejedelemtől , mint annak jobbágyától; aJ gazdagtól több mint a5 szegénytől; aJ tudóstól több, mint aJ tudatlantól. Mennél szélesebben ki terjedő aJ te munkásságod, annál nagyobb ereje van aJ te jó példádnak; annál több embert veszteget meg a' te gonoszságodnak látása. Nem tsak magadért élsz és munkálkodói eJ világban; aJ te jóságod meg világosítja, gonoszságod meg homályositja körülötted aJ világot.

Leg nagyobb erejek van pedig aJ jó példáknak akkor, mikor ollyan tselekedetekben megy elöl valamelly ember jó példával, aJ melljek annak állapotjához és élete idejéhez képest leg nehezebbeknek látszanak. Azért tette sé Krisztus figyelme tessekké tanít vány it ama szegény Özvegy aszszonyra, aJ ki egész alázatossággal járulván aJ szegények ládájához, talám nagy fáradsággal szerzett fillérkéjét tette abba.

Midőn az erotelen öreg az ifjúság bolondságait el kerüli; midőn aJ szegény nem veszteget; midőn aJ természettel szelíd ember nem indúl mindjárt haragra: ki tsudálná ezeknek jóságokat?

De ha az erejében lévő ifjú, az Ő életének hevesebb idejében is gyűlöli sé szelességet; a’ bujaság örömeit meg utálja; ha örömest követi' aJ jó rendet és aJ szorgalmatos munkásságot, holott aJ mulatozás sem volna egészen ellenére: méltán lehet azon tsudálkozni; méltán követésre méltó példának tarthatják azt a5 vele egy idejűek.

Kötelessége az o’ jó ys ci t.