Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

arra kénszeriteni azt, hogy ezentúl barátunk, pártfogónk, védelmezőnk legyen, ez már nem közönséges gyozedelem, ez a3 Keresztyén ember diadalma, ez annak a' nemes léleknek ereje, a3 melly tsak a3 valóságos Böltsekben, az Ur Jézus igazi követőiben találtatik fel.

Nem vagyok é én Isten fia ? Nem vagyok é igaz tanítvánnyá a3 Jézusnak? 3S Nem a3 Te gyermeked vagyok é oh irgalmasságnak, örök kegyelemnek, és szeretetnek Istene? Hol vágynak tehát az én életemnek Istenes tselekedetei, a3 mellyek tanúi lehetnének az én felséges származásomnak? Bosszút állani, a3 meg sértetett oktalan állat is tud. Hát tsak arról tégyenek é bizonyságot az én bosszúálló indulatim és kivánsá- gim, hogy az állatok sorába tartozom? — Az ellenségnek meg botsátani, és azzal jól tenni, tsak az Ur Jézus követője, tsak a3 jó Keresztyén tud. Vallyon próbáltam é már én valaha meg engedni azoknak, a3 kik meg bántottak, és jói tenni azokkal, a kik ellenséges indulattal viseltettek erántam ? Vallyon most kész volnék é erre ?

Mindentudó Isten! van nekem arra bátorságom, hogy a3 virtus útján járjak. Úgy kívánok tselekedni, a3 mint a3 Te ditsöséggel meg koronáztatott fiad, az Ö földi életének napjaiban tse- lekedett. Eddig nem jó úton jártam. Nyughatatlanná tettem életemet. Minden-tudó Isten! más ember kívánok lenni, mint eddig voltam. Buzgó tisztelettel adok neked hálát, hogy meg világosítottál engemet óh én Mennyei Atyám!

Miképpen védelmezi a’ Keresztyén ’s a t. 255