Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
155 vettetés fenyegeti: más felöl ketsegteti a' ditso- ség, az eaiberek ditsérése és tsudállása. — Ez az oka annak, hogy az igen nagy gonoszságok ritka történetek e világban , és hogy némelly ember, aJ kiről nem sok ditséretre méltó dolgot lehetett hallani, sót néha tilalmas dolgokra is el vetemedett, némelly eseLekben vitézebb, aJ virtusra készebb, mintsem felőle reményleni, vagy gondolni lehetett volna. De mind ezek nem ingerük az embereket azokra tsekélységekre, aJ mellyeknek semmi nevezetes következések sem szokott lenni. Már magokban gondoltatván is ollyanoknak tartják azokat az emberek, aJ mellyek sem nem jók, sem nem rosszak: azért is nem igen szoktak azokkal gondolni is. Némelly apró gondolatlan tse- lekedetekre el vetemednek , minthogy senki sem veszi azokat észre; némelly tsekélyebb hibákat el követnek , mivel azzal vigasztalják magokat , hogy ok nem angyalok. Nints meg bennünk aJ tsekélységeknek látszó dolgokra nézve az aJ jóra való készség, aJ mellyet aJ rendkivül való kör- nyülállások szoktak gerjeszteni ; aJ közönséges gyalázattól sein félünk, mert úgy tetszik, hogy ezek aJ tsekélységek figyelmetességet sem érdemlenek. El távozik tehát az ember az igazságnak és aJ virtusnak ösvényétől, nem azért mintha igen könnyű volna az aprólékos dolgokban igazság szeretőnek és Istenfélőnek lenni: hanem azért, mivel az igen nehéz. Mert minthogy mindennap , és minden órában igen sok gondolatok, indulatok és tselekedetek jonek ollyanok világosságra, a’ mellyeknek semmi fontos következések sintsen : tehát arra, hogy minden környül- állások közt jó Keresztyén légyen valaki, szüntelen való figyel metesség, és maga meg gondolása kivántatik az embernek. Minden tudja peA tsekelységneh látszó 's a' t.
