Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

139

A' j ó Leik i'i s ég.

Ménnél tökéletesebben meg tudjuk külörn- böztetni az igazságot aJ tsalárdságtól, & jót a* rossztól: annál elevenebb bennünk aJ lelki esmé- ret, annál közelebb jár lelkünk aJ tökélletesség- bez.

A vad embernek mind tudománnyá, mind a* törvényről, es törvénytelenségről való esmérete szoros határok közzé van szorittatva. AJ jobb nevelésű emberek nem egy könnyen vetemednek arra, a* mit minden gondolkozás nélkül véghez viszen aJ pallérozatlan ember. Ez néha nem igen tartja gyalázatnak aJ részegeskedést; azt aJ tsalárd- ságot, melly hasznot hajt neki, nem igen tartja betsület ellen valónak; aJ haragot és aJ maga háza népével való rosszul bánást bűnnek nem i- gen tartja. Közelebb van aJ baromhoz, mint gondolná; lelkének természeti tehetségei ki fejtodzve nintsenek; gondolkozása kevés dolgokra terjed ki. Senki sem lehet tehát jó lelkű ember, aJ ki azon nem igyekezik, hogy az igazságról, és jóságról yaló esmérete tökélletesebbé tétettessék. De nem aJ tsupa tudománytól függ itt minden. Sokszor tapasztaljuk azt , hogy a5 kik tanítják és halgatják az Istennek Igéjét, nem mindenkor tartják azt meg; hogy aJ leg tudósabb emberekben leg több gyarlóságok vágynak; sót hogy aJ leg gonoszabb szolgái azok néha aJ testiségnek. Nints meg az gyakorta bennek, aJ mi bámulásra méltó mértékben metr van aJ tanulatlanabb emberekO

ben, tudniillik aJ léleknek nagysága, és aJ szívnek ereje.

sízon igyekezz, hogy mennél nagy obhereje légyen a te lelkednek a’ testi és földi dolgok ellen való tusakodásra ; mert eJ nélkül aJ jó lel- kűség meg nem állhat. Mit használ a* leg jelesebb törvény könyv is, ha senki sints arra rendeltetve, hogy a* szerént szolgáltasson Ítéletet és igaz-