Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
80 A’ Hold. tosabbnak tartjuk, hogy némelly tsekély, múlandó Js nyomörúlt hasznokért az emberekkel társalkodjunk. Idegenek lettünk aJ természet Istenisége eránt, mivel tsak házi foglalatosságainkban , testi indulatainkban, gyüíőlségünk- ben , szeretetünkben , Js rangra, tekintetre, jószágra és ditsoségre való vágyódásunkban találunk örömöt. Esztelen Böltseség , mellyböl utoljára nem veszünk más nyereséget, mint éhségünknek és szomjúságunknak inyet tsiklandoztató el oltását, vagy holt testünknek jó féle posztóval való bé fedezését, vagy az idő viszontagságai ellen szép falak által való védelmeztetésünket ! — Balgatag iparkodás, melly végtére nem egyébbel jutalmaztat meg bennünket, .mint azzal , aJ mi az élet múló szempillantásaira tartozik , és semmit se szerez egyebet pornál és hamunál, aJ mi kevés esztendők múlva haldokló szemeink elöl el enyészik í JS ha van bennünk Istennel való társalkodást óhajtó vágyódás, miért nem teszünk annak eleget? Miért nem kívánunk, mint Isten képére teremtetett valóságok, eredetünkre, Js azon örökké való reménységekre, mellyek reánk várakoznak , méltók lenni ? — Nem nyilatkoztatja é ki magát aJ Mindenható naponként az óráknak és esztendő szakasszainak, aJ földi és mennyei jelenéseknek kiilömbféle változásaiban ? Nem esik é le az ég boltozatjának kárpitja minden éjtszaka, midőn aJ számtalan tsillagok arany színű fennyében aJ Mindenható neve, az Ö ditsosé- gének marasztalása és az örökkévalóság reménységei fel vannak Írva? Örömest foglalatoskodom én az én mennyei Atyámnak felséges munkáival — és hol mutatja Ö ki azokat ditsoségesebben , mint az égi tes
