Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

72

mesék által az ifjúság természetes félénkségét se magok ne neveljék, se aJ tudatlan vagy tsintalan tselédek által neveltetni ne engedjék. Ennek aJ babonás félelemnek, melly sok keserű órák kútfeje, már gyakran a^ leg veszedelmesebb be folyása volt az egéségre, Js az Isten nagyságáról, méltóságáról és böltseségéröl igazságtalan és a- latsony elő terjesztéseket szült az.

Valójában, miólta aJ szülék több gondot fordítanak gyermekeiknek jobb nevelésére, miólta az ifjak aJ vallásban való fundamentomosabb oktatás és önnön elmélkedések által némelly előítéleteken és babonás vélekedéseken felyül emelkedtek, a* kísértetektől való félelem igen meg kevesebbedett Js ezen balgatag félelemnek el e- nyészésével egyszersmind az éjjeli ijesztő képzelődések is magoktól meg szűntek. Még tsak aJ köz nép fejében, mellynek nevelése és oktatása igen el mellőztetik, Js leg nehezebben is tökél- letesittetbetik, maradtak meg aJ tudatlan hajdani világ vallástalan költeménnyei s kísértetekről szolló meséi.

De az úgy nevezett miveltebb emberek közt is maradt fen egy más neme aJ babonaságnak, melly éppen annyira ellenkezik aJ vallással és az okossággal, mint a5 halottak képzelt fél járásától és az éjjeli kísértetektől való félelem. Ez a sok hellyeken Js még sok háznépeknél uralkodó babonaság , az éjjeli álmokban és ezeknek jelentésekben való igen nagy hivés Js azokra való sokat tartás.

Egy bolts és a Jézus se tulajdonított az álmoknak jövendölő erőt. Honnan jött tehát ez a/ vélekedés aJ keresztények közzé ? AJ pogányságból'és azon népektől, mellyek még mintegy az okosságnak első ’s gyámoltalan gyermeki korában éltek.

Az Éjtszaha.