Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

64

Mondjad ezen Szavakat az én el fáradt lelkemnek : Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik meg fáradtatok és meg vagytok terhelve, én meg nyugtatlak titeket! Légy velem, oh én Jézusom, midőn aJ világ haldokló szemeim előtt, örökkévaló éjtszakáha akar süllyedni Js vigasztalj meg ezen édes reménységet magokban foglaló boldogító Szavakkal : Menj bé a te Uradnak örömébe!

Az iZjtszakciv

VI.

r

Az Ejtszaka.

’SÓI. 139. 12.

Atyám , a’ kinek szavára Jönek a’ holdak ’s napok Fel az ég boltozatjára,

Éjjel is hálát adok Néked, kinek ezer nyelvek Tisztelettel énekelnek,

Ki nappal boldogítasz 7S éjtszaka meg újítasz!

Atyám tsókolom gyermeki Érzéssel szent kezedet,

Mert meg halgatsz mindent, a’ ki Buzgón keres Tégedet.

Hány szív talált Téged már fel Tsendes njoszolyáján éjjel,

Kit a’ nappali lármában El vesztett balgalagságában ?

JTe is, oh tsendes éjtszaka, te is légy szent az éli érzéseim előtt! Szenvedők jóltévöje, kiknek