Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
580 A’ Hó. Azt mondhatjuk ugyan mi, hogy a* föld ki gőzölgései repülnek fel aJ levegőbe, mellyek felhőkké verődnek öszve , meg fagynak, egymással öszve ragadván, ollynehezekké lessznek, hogy szükségesképpen le kell aJ levegőből hullámok? — de mitsoda erő az, melly meg foghatatlan hirtelenséggel huzza öszve felhőkké aJ föld ki gőzölgéseit? Hogy származik aJ meg fagyás? Mi aJ hideg? — Ah, még ez mind meg foghatatlan ; még egy halandó szeme se hatott bé aJ mindég teremtő Istennek titkos mühellyébe. Ha 3l földre hulló havat figyelmetesebben meg tekintjük, úgy vesszük észre, hogy minden pelyh, kiváltképen ha aJ levegő tsendes lévén ide Js tova reped, sok kitsiny, rendkivül finom hegyes jegetskékből áll, mellyek néha egymáson öszve vissza feküsznek , többnyire mindazáltal tsudálatos rendel vannak egymással öszve ragadva, Js rendszerént kitsiny, hat szegletü tsillagokat formálnak, mellyeknek által látszó kristállyaik aJ leg finomabban meg vannak hegyezve. Most aJ rostos virágokhoz hasonlók, mintha mohból volnának meg fonva, majd aJ toliakhoz, majd ismét aJ terepély fenyő fákhoz, mellyeknek ágaik aJ leg szebb "'s leg pontosabb rendel terjednek széllyel. Olly felette finomak és. gyengék ezen égi mívek, hogy aJ leg könnyeljb Szellő is féllyel fújja azokat le esések közben. Akármiilyen éles bé látást forditson is az« ember ezen millióm meg millióm tsudálatos szépségű és külömbféleképpen alkotott kristály tsillagok fent aJ leg tisztább levegőben való származásának ki magyarázására, még is fen marad aJ visgálódó előtt egy ki nem magyarázott „Miért.44 Sőt aJ se hihetetlen, hogy aJ féllegek-, ben származott hó pelyhek le hullások közben