Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
561 épit 3s az eső tseppeket hó pelyliekké változtatja, több ezer esztendőkkel ez előtt olly állatok eltek, mellyek tsak a leg forróbb tartományokban élhetnek meg. A3 mi mostani lak- hellyünk földjén valamikor tsoportonként legeltek az Elefántok, a3 szarv orrúk 3s más tsuda állatok, mellyeket most tsak Afrikának égető pusztaságain 3s más tájjékokon lehet látni. Még most is számosán találtatnak elefánt tsontok 3s ama teremtéseknek igen nagy tsontjaik és tetemeik az Európai tartományokban, sót Amerikának és Ázsiának leg hidegebb északi részeiben is. Az emberi nemzet históriája nem esmeri azokat az időket, midőn a3 föld ebben az állapotban volt. Ismét el jöhet ez. De ezer meg ezer esztendőknek kell elmulniok, mig a3 föld aJ maga forgásában lassanként a3 naphoz való erán- nyát annyira meg változtatja, hogy ennek a nagy égi testnek Sugárai függőlegesen süssenek le azon tengerekre és tájjékokra , mellyeket most soha el nem olvadó hó és jég fednek. 3S még is el érkezik valaha az örökkévalóságból ez a3 nagy változást szülő nap. És én, mi vagyok én ezekben az időkben, és ezekben a3 nagy el változásokban? Hol maradok én ? hol maradnak az én poraim ? Az emberi nemzetségek el enyésznek 3s Századok lépegetnek keresztül a5 népek hamvain, mellyek- nek testeik nevekkel együtt el vesztek. Más idők jonek , más nemzetek, más valóságok állanak elő a3 világ játék sziliére. Senki se emlékezik meg valaha rollam, 3s ha voltam é? senki se tudja meg mondani. A3 természet folytatja a3 maga tsendes, mindent meg emésztő és termékenyítő tsudálatos útját; a3 magas hegyek lassanként való el poriások által térségekké lesznek ’s a" tengerek, mellyeknek zuhogások mes- V. Rész. 36 Az idő járásának változásairól ’s o’ t.
