Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

52 V. Az Est ve. Luk. 24. 29. Hálaadásnak könnyei Hulljatok ortzáimról ; Hálaadás énekei Zengjetek ajakimról! Atyám, hány vidám napokat Értem már jó voltodból, Úgy hogy bűt és panaszokat Senki se hallott számból. És ha a’ gondok terhei Rajtam meg sokasodtak, A3 reggelnek Örömei Ismét fel vidítottak. Atyai jóvoltodból nem Bírtam é minden jókkal És tolled nem tetéztettem É meg sok áldásokkal? Mindég váratlanul jössz eí Atyai szereteteddel ’S ha leg több rossz fenyeget Akkor adsz Segitséget. Ijeg szébbike, leg kellemetesebbike a3 nap sza- kasszainak, — tsendes estve, meg pihenés órája, midőn az ember a" nappal végső pontján áll — te is méltó vagy aJ kereszténv elmélkedésére! Men­nyi örömöket nem adtál már nekem Js mennyi szép érzésekkel nem töltötted be az én szívemet! — Ha reggel nyughatatlanúl tekintettem egész

Next

/
Thumbnails
Contents