Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
18 A Dél. társaim kozzál örömöt, mellyért az engemet áldhatna? Jól van, a3 mit a3 nap első felében véghez nem vittem, vágj tselekedni alkalmatosságom nem, volt, azt annak másik felében meg tselekszem. Ne legyen ez a3 nap életem folyásában egy a3 leg rosszabbak közzül, még kevésbé ollyan nap, melly valaha panaszt tehetne ellenem, 3s el vádolhatna engemet!44 Minden bizonnyal alkalmatosok vagyunk arra , hogy minden délben tartsunk illyen rövid visgálódást. Még foglalatosságaink közt is találunk arra időt. 3S éppen azért kötelességünk a3 nekünk. Mert ha magunkat nappali foglalatosságaink tolongásában is reá szoktatjuk az illyen gondolkozás és tselekedet módra, egy olly be- tses Kintset szerzünk magunknak, melly minden aranynál többet ér ; egy olly Kintset, melly bennünket sok előre nem látott rosszaktól meg Őrizhet; egy olly Kintset végre, melly belső tsendességünknek és boldogságunknak leg jobb és leg hatalmasabb oltalom bástyája — Js ez a3 Kints a3 szavakban és tselekedetekben való magunk Meg -gondolása. Nem a3 reggeli minden gond nélkül való nyugodalomban, nem az estvéli magánosságban 3s tsendességben, hanem a3 nappali fáradságos munkák zűrzavarjában, a3 foglalatosságok sok- ságában, a3 barátságos és ellenséges érzésű, a3 jó és rossz emberekkel való öszve jövetelünkben van nekünk a3 magunk meg gondolására szükségünk, hogy semmit se mondjunk, semmihez se kezdjünk ezen gondolat nélkül: Hellyes é az? 3s meg egyezik é az az ember-szeretettel ? 3S ezen érzésekkel lépj bé ismét hivatalos i foglalatosságaid körébe. Te légy az első, a3 ki^ szorgalmatosságod és munkásságod által a3 Tiéid- nek jó példát adj, miképpen kelljen az Isten
