Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

30 A3 hegyek tetejei úgy vereslenek, mint az áldo­zó oltárokon lévő lángok, világosság veszi körül a3 berkeket es halmokat 3s még az estvéli felle­gek is pompáson világitnak vissza. A3 bokrok közt lakozó madarak fel kelnek és el hagyják fészkeiket; a3 nyájak mozgásba jonek ; a3 mun­kás földmivelö ki áll kunyhója eleibe, a3 virá­gokkal diszeskedö mező jó illatjai közzé, 3s óhajt­va várja a3 jóltévo napot, hogy munkájára me­hessen. Azomban még az egész világon mély tsendesség van és mintegy várakozással el telve pihen az egész természet. Azonközben egy híves reggeli szellő borzaszt meg minden valóságokat, reszketteti meg a3 fák virágos ágait és a3 mezők virágait. A3 hegyek fényleni kezdenek. Mint meg annyi ragyogó füst oszlopok, úgy emelkednek fel hirtelen a* felhők a3 rétekről és aJ folyó vizekről az ég fe­lé. Vidámabban tsergedez a3 patakotska ; a3 levegő hangzik a3 sokfele madarak éneklésétől; vig élet zajgásahallik a3 falukban és városokban — az egész föld vigadozik, az egész ég lángba bo­rúi — — a3 Nap fel jött. Oh melly sokfélék a3 kellemetes színek és han­gok! Melly lelket meg ható Jelenés a* világnak az éj ürességéből és pusztaságából való újra te- remtetése! — Az Isten Temploma fel van nyit­va. A3 nap félre vonta a3 Teremtés ditsoséges vol­tát el fedező szent kárpitot. A* föld golyóbissá egyetlen egy oltár. Minden, a3 mi tsak él és mo­zog, örvendetes érzésekkel magasztalja ama lát­hatatlan Atyát, a3 kit annyi fényesség vészén és övedz körül. A3 hajnal tsillag el tűnik, hogy más világoknak magasztalja a3 Teremtő ha­talmát. s* Földnek Fejedelmei, pazaroljátok bárkintsei- teket, hogy innepi pompákban gyönyörködhesse­v 'f Reggel.

Next

/
Thumbnails
Contents