Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
19 pali tsillag, a Nap „ melly & messze látó tso által nézettetve meg nagyobbnak tetszik, mint a3 millyennek puszta szemeinkéi látjuk is lenni, aJ mellynek töllünk való távolsága huszonegy Miliőm mértföldeket teszen ! Melly roppant messzeség ! Melly kitsinynek tetszik ezen távolságában azon ditsoséges sugárokkal ragyogó égi test, melly et mi napnak nevezünk, jóllehet külömben egy Miliőm négy száz negyven nyoltz ezerszer nagyobb, mint aJ mi földünk! ?— AJ nap világosságának, mellynek alig kell több nyóltz pertz- nyi vagy minutányi időnél, hogy közötte és aJ íöld golyóbissá közt el terjedő meg mérhetetlen közön keresztül repüljön , éppen annyi esztendők volnának szükségesek, hogy aJ hozzá legközelebb lévő Js tulajdon világosságával fénylő tsillagig el hathassanak sugárai. Melly roppant nagyságú ez aA világ! melly véghetetlen az! JS még is minden bizonnyal tsak leg kissebb részeket látjuk ezeknek az ég meg mérhetetlen üregében lebegő napoknak és földeknek. Miliomok fénylenek és forognak azok közztil aJ még sokkal távolabb lévő tájjékokon. Mert Századokról Századokra ollyan uj és esmeretlen tsillagot fedeztek fel imitt amott aJ tsillag-vis- gálók, melly több esztendőkig világolt más tsil- lagok mellett, azután pedig ismét gyengébben fénylett, Js végre aJ Mindenség véghetetlen üregében el veszvén, végképpen el tűnt. Hova ment az? kinek világot aJ most? — Éppen igy jelennek meg időről időre az üstökös tsillagok neve alatt esmeretes tsillagzatok, mellyek esmeretlen távolságaikból lassanként mindég világosabban jonek elő, különös fénnyel világitnak, ismét el távoznak tőlünk, ^s mennél messzebb térnek vissza a világ véghetetlen tágos Üregébe, annál A3 tsillagos Ég.
