Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d

80 azon tehetségeket, mellyeket te azért adtál ne­kem , hogy azokkal ember társaim Javokra mun- kálódjain, vagy pedig hamis foglalatoskodásra veszteo-essem el azokat esztelenül? Háládatlanúl o Js érzéketlenül nézném é minden ember társaim­nak körültem való munkálkodásaikat, aJ nélkül, hogy azokat erőm szerént visszonoznám ? Nem, mig tsak erőm lessz Js virágzó egéség- ben íög az maradni, önnön magam, hozzám tar­tozóim Javokra Js aJ közönséges boldogság elő mozdítására fogom én azt használni! En is a’ te szent Eszközöd lévén arra — avagy meg szen- tségtelenítsem Js haszon vehetetlenné tegyem - é magamat ? AJ gazdag henyélő, valamint aJ tunya koldus leg szükségtelenebb és leg meg utáltabb tagjai az emberi társaságnak; hát hasonló legyek-é én műnkátlanságom és erőm hamis használása által azokhoz? AJ te országodban oh Uram! Istenem! nem uralkodik a3 vak Történet! Nem vak Történet adta nekem készakartva azon külömbféle haszon vehető lelki tehetségeket és földi eszközöket, mellyek nélkül mások szűkölködnek; Te ajándé­koztad nekem azokat! Nem fogsz-é Te valaha engemet számadásra vonni, ha nem használtam azokat ? Taníts meg engemet minden nap böltsebbé lennem Isten! én Istenem! hogy aJ mások bol­dogsága által, mellyet tehetségemhez képpest elő mozdítani igyekezem, önnön magam Boldog­ságomat mozdítsam elő! Amen. A' hasznos Munkásság.

Next

/
Thumbnails
Contents