Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d
77 Játékokká alatsonyítják le. Örömöt lelnek abban, hogy aJ gyermekek kedvét meg nyerik, mivel minden fáradságot meg könnyítenek nekik, mel- lyet ezeknek a munkásságra és tanulásra kellene fordítaniok; ellenben el felejtik, hogy aJ hol az erő nem szorittatik, nem éröltetodik, nem is fejlődik ki igazán 5s hogy az el kényeztetést szükségesképpen aluszékonyság követi. Az emberi életben aJ hasznos munkásság, mint akármelly más virtus igazi tüzet és kedvet, sőt önnön magán való gyözedelmet kíván az embertől. A3 ki ezt gyakorolni akarja, ne kérdje azt: Mikor leg kedvesebb nekem a foglalatosság? hanem azt: Mikor leg óhajtottab 3s leg szükségesebb az én Munkám ? Mert mindennek meg van aJ maga ideje eJ világon, mellyben az leghasznosabb és leg jobb; másszor is meg történhetik ugyan az, de hasonlíthatatlanúl kevesebb áldással reánk és másokra nézve. A3 ki minden kornyülállásaiban, Js állapot- iában, életének akármelly helyheztetésében, aJ bélnek akármelly napján Js aJ napnak mindenik órájában mindég tudja, mit kell tselekednie? mi önnön magára, vagy aJ mások javára aJ leg jobb Js leg hasznosabb ? tsak az érdemli meg munkásságára nézve a3 bolts nevet, mivel az Istentől neki ki szabott földi létei rövid idejével uzsoráskodni tud. Ez egy napot, egy órát se él hijjában. Tsak aJ munkálkodás ezen rendje hoz áldást. AJ ki jót alkalmatlan időben, hasznost alkalmatlan helyen tselekszik, jó magot vét ugyan el, de rossz földbe, mellybol semmi aratást se remény 1- het. AJ fontosabbat sé tsekéllyebbnek, aJ szükségest az el maradhatónak mindég eleibe kell tennünk. Minden szempillantás meg kívánja a? magáét tollúnk, mellyet tellyesítenünk kell. A' hasznos Munkásság.
