Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d
Az esmeretben való nevekedés. 195 arra, hogy ollyan tisztséget vállaljon fel, mellyre esméreteire Js tehetségeire, vagy gondolkozása módjára nézve nem érdemes? ha az Isten, aJ Haza, FelsÓség és Polgár társai ellen semmi más gonoszságot se követett volna is el, mint azt, hogy ezen tisztségből egy más érdemesebbet szorított ki vagy akadályoztatott meg annak el nyerésében: már ez is elég istentelenség, mellyrol valaha számot kell adnia. Hogy az esméretekben Js aJ boltseségben való nevekedésnek leg közelebbi öszve köttetése mindég aJ mi hivatalunkal van, azzal nem az mondatik, hogy eszünk Js lelkünk mivelése tzél- jának annak kell lenni, hogy az által gazdagabb jövedelmekre tehessünk szert. Az ember nem arra van teremtve, hogy tsak nap számos , mesterember, mivész, tudós, Js tisztviselő legyen. Kern tsak aJ polgári állapotokra nézve él Ö. Nagyobb Js fovebb valóság Ő, hogy sem pályája tsak e5 világi életre volna szorítva. Az ég olly közel van Ö hozzá, mint a' föld; az Isteniség olly szükséges reá nézve , mint az eledel. Az Isteniséget mindég szemünk előtt kell földi hivatalunkban tartanunk; aJ mit hogy tselekedhessünk5 mindenek felett az Isteniség esméretében kell neveked- nünk. Első és együgyü talpköve ennek természetesen az anyaszentegyház Js aJ vallásban való oktattatás, mell vet ifjúságunkban szüléinktől 's tanítóinktól, azután pedig aJ Jézus hirdetőitől veszünk az Isten igéjének magyarázása által. Mind- azáltal ez még nem elég. Önnön magunkban is meg kell azon eleven törekedésnek lenni, hogy az Istenhez'mindég közelebb közelebb jussunk, Js az Ő felségét és hatalmát mindég mélyebben mélyebben esmerjük. Ah ! valóban egy Könyv se rajzolhatja le, egy ember szája se beszélheti ki, melly méltóságos, melly hatalommal telyes, Í3 *