Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

boldogító — az Istenhez ragaszkodik és az Ö lelkének örök nagy rendeltetéséhez. Az által azt a3 vallásosságot nyeri, melly a3 Jézus3 követőjét meg esmerteti. Érzi az élet3 kellemetességét, a3 nélkül hogy azt egyébnek tartaná testének eggy múló megviditásánál. Úgy szenved minden nem érdemlett szerencsétlenséget, mintáz Isteni gondviselés3 végezéseinek végre hajtásokat az Ö javára.

Csak azért él 6, mint a3 Krisztus, hogy másokkal jól tegyen, nem pedig hogy magát felemelje, vagy méltóságokat és gazdagságot gyűjtsön ^ mel- lyeket kevés esztendők múlva kéntelen a3 világnak újra vissza adni. A3 mi a3 véghetetlen Isten a3 megmérhetetlen világra nézve, az Ö az emberre nézve a3 maga kis munkássági körében itt e3 földön. Ezt teszi Istenben élni, ez a3 valóságos Keresztyénség.

Válaszd-el az árnyékot a5 valóságtól a3 te embertársaidnak megítélésekben. Ne vond-meg ugyan a3 külömbkülömbféle rendektől a5 tiszteletnek azon adóját, melly a3 polgári társaságban bővítetett és gyakorlásban van; de add meg a3 virtusnak tiszteletedet és szeretetedet, a3 hol találod azt, mindeggy, akár palotában akár a3 szegény3 kunyhójában. Ne nézz az embernek ruhájára j születésére, eredetére, rangjára, értékére, méltóságára, hanem érdemeire, jeles tulajdonaira. Ne kárhoztass senkit is a3 külső színért, mig szorosan nem ismered az okait, miért cselekedett úgy és nem másképen az, a3 kit kárhoztatni akarsz. Ne engedd magadat szavak által biztos barátságra csábittatni valaki eránt, a3 kinek szívét nem ismered, és a3 kinek szándékai idegenek előtted. — Ne tartsd elöljáróidnak rendeléseket igazságtalanoknak, va- lamig nem vólt alkalmatosságod megvisgálni az Ö czéljaikat.

Mig ekképen az emberekkel való társalkodás- ban ríiindenütt a3 valóságot fogod felkeresni, maga

96 A3 Külső szia és valóság.