Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

sebb lennél szűkölködő vóltodban eggy világ3 Uránál. Csak történet szerént való dolgokat vesztettél volna el, mellyek mindenkor a3 földi szerencsének játékai, de feltaláltad volna önnön magadat, a5 te igazi valóságodat; szegény volnál, és mindenektől elhagyattatok, de még is boldog vóinál. Vidámon tekintenél a3 te Istenedre, 3s bátor büszkeséggel minden embernek a3 szeme közzé. A3 te meggyőzojid lennének a3 megverettettek, te üldöztetett len- 'nél a3 diadalmas. így szóllanál Dáviddal a3 te bizodalmádban : Az Űr az én lelkemet megvidámit- ja, és visel enge met az igazságnak ösvényin, az ő nevéért. Még ha szinte a3 halál3 árnyékának völgyében járok is: nem félek a3 gonosztól; mert te én velem vagy; a3 te vessződ és a3 te botod vigasztalnak engemet. Asztalt szerzesz én előttem azok ellen, kik énnekem ellenségim, meghizlalod olajjal az én fejemet, és megtöltöd az én poháromat bövségesen. Sőt még bizonnyal a’ te jóvóltod és irgalmasságod követnek engemet életemnek minden idejében; és lakozom az Úrnak háziban hosszú ideigben. Zsolt* 2 3 , 3 — 6.

Kicsoda hát, a3 ki nékem árthatna, ha a3 jót követem? Hogyha pedig az igazságért szenvedek is, mindazonáltal boldog lészek. Annakokáért az azoktól való féltemben megnemfélemlek, meg nem háborodom. Bátor légy a3 virtusra, oh én szívem! A3 becsületes ember soha sem marad gyozedelem nélkül. Ne rettegj az igaz ügyért jó állapotodat, tekintetedet elveszteni, hanem egyedül csak az igaz ügyet féltsed! Avagy nem kell - é, akár elébb, akar később eggy nappal vagy esztendővel, egész földi birtokodat elhagynod, és az életből mezítelen kimenned, a3 hogy bele léptél abba ? De a3 te ügyednek szentsége megmarad; az igazat követik az Ö cselekedetei. Ne rettegj én szívem, a3 hol az Istennek és az emberiségnek ügye forog-fel. A* rét66 A' Virtusra való bátorság.