Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

44

teremtettél és választottál ? engem, védtelen gyermekedet, oh Mindenható, aJ kinek mindene Te tőled van? — Nem, — én meg vagyok nyugodva. Minthogy tulajdon halálomtól nem félek — mert hiszen aJ földi köteleknek felbomlások az., Js aJ halhatatlan léleknek szabadulása, és veled eggyesülése — ugyan mitől félhetnék tehát ? Adj, vagy végy tőlem; emelj - fel, vagy alázz meg en- gemet; tégy barátimnak örömökké vagy ellenségeimnek áldozatjokká — minden történetet há- láadással fogadok. Mert Te Atyám vagy nékem; a Te szereteted az én kincsem, aJ virtus oltalmam; minden egyéb por, és aJ sirJ tulajdona.

Csendes vagyok én — csendes és bizakodó — bizakodó és vidám; mert megismerem, hogy Te vagy az Isten — az én Istenem — mind örökké! Amen.

Az Isten Kormányozása.

Istentől való Jiig gésitnh.

Jér. 5, 24.

Az Ur egyedül felséges;

Örvendjetek Hívek , óh!

Ki olly dicső ’s tökéletes,

Mint Ö, > hozzá hasonló?

Nagy az Ur! nagy az ő neve!

Véghetetlen Ö kegyelme,

Mellynek nincsen határa.

Az ö hatalmából esik,

A’ mik vagyunk és leszünk.

Tud mindent, a’ mit cselekszik Mennyen ’s földön körültünk.

Ö előtte hervadt lombok,

Nála nélkül hitvány porok Vagyunk, ’s létünk csak semmi.