Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
28 Az Isteni Gondviselés. va dűl az anya az 6 kedvesének lelketlen hélt testére. — Tehát minden 6 fájdalmai, minden Ö gondjai híjába voltak? haszontalan reményié tehát ezer reményeit, híjába hullatá ezer könnyeit? —Híjába váltanak a3 magányosságnak buzgó forró könnyei, mellyekkel az ö gyermekének gyógyulásáért az égnek esedezett? Tehát itt e 3 földön kimondhatatlan bánat, felülről pedig semmi meghalgattatás? — Komoran néz Ö ki az élet éjjébe, mintha segítséget , szabaditást és Istent keresne 3s az ö szorongatott, reszkető mejjébol fel emelkedő sóhajtás eztíáttatik az égtől kérdezni: Ha van gondviselés , miért hágy az el engemet? Midőn a3 feldagadó víznek habjai számtalan famíliákat az Ő lakásaikkal eggyütt elsepernek, és a3 vizek' mélységeibe temetnek ; midőn a3 fold indulások egész városokat lakosaikkal, az igazakkal és gonoszokkal együtt elborítanak; midőn mint kevés esztendőkkel ez előtt eggy szomszéd tartományban, magas hegyek leomlanak, és eggy egész vidám és boldog pásztorokkal ^ férjfiakkal, asszonyokkal, csecsemőkkel, öregekkel, idegenekkel és ott sziilettekkel teljes völgyet eggy pillantatban semmivé tesznek, szörnyű omladványaik alá temetnek, úgy hogy mind ennek semmi nyomát többé látni nem lehet: — Ki maradhat rémületlenül ? Ki nem vet eggy kérdő tekintetet az örök gondviselésnek homályos szövevényeire? Sőt, lehetnek olly szempillantatok és órák, olly fájdalmas hetek,, a3 mellyek egész bátorságunkat leverik. Jöhetnek-öszve egész életünk3 folytában olly szerencsétlen történetek , a3 mellyek még a3 legjobb Kereszténynek3 hitét és bizodalmát is megrendítik, a3 mellyel Ő az Isteni gondviseléshez ragaszkodik. — Vannak gyakorta ollyan idők, mel- lyekben minden az életben öszve láttatik esküdve lenni mi ellenünk és a3 mi boldogságunk ellen; a3
