Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

Maga az Isten oltotta bé a3 tökéletesség3 eredeti képét és annak ditso szeretetét minden lélekbe, de nem azért bogy a3szerént változtassa meg a3 világot, hanem hogy önnön magát alkalmaztassa ahoz. Magadat visgáld meg tehát először, mi bijjával vagy még, hogy a3 magad helyhez- tetésében minden környülálJások közt a3 Legtökéletesebb légy. Igyekezzél először önnön magadat nemesíteni , inig másoktól azt kívánnád, hogy ok a3 te tökéletességről való gondolkodásodnak megfeleljenek. Ne utálj-meg azért senkit, mivel Ö nem az, a5 mi lehetne; mert te sem vagy az, a3 minek a3 te házi és polgári környülállásid- ban, a3 te hivatalos foglalatosságaidban, barátságos eggybeköttetéseidben , és a3 Keresztyéni kötelességnek széles mezején kellene lenned. Te benned is több tehetségek és erők lakoznak, mint a3 mennyit a3 körülötted lévők3 javára bölcsen tudsz fordítani. A3 világ, 3s az egész emberiség jobbnak fog tetszeni, ha magad is jobb leszel, és szíved, távol a3 hiú dicsekedéstolmeg fog szűnni, az alacsony indulatok3 és hódító érzések3 zaj- piacza lenni, hanem csak szeretettel és csupán az emberiség eránt való szerettetel fog dobogni.

így valál Te, Isten3 íija^ Világ3 Megváltójaj csupa szeretet. Nem ismerted Te balul a3 világot, hanem az ismert hibáson Tégedet. Gonoszságot láttál Te magad körül, melly Tégedet kéntelen vala gyűlölni; tunyaságot, melly hideg maradt erántad; könnyű elméjúséget j melly hozzád ragaszkodott ugyan, de ismét elhagyott Tégedet; erőtelenséget, mellynek nem vala líátorsága Tégedet követni; buta érzést, melly nem tudta megfogni a3 Te felséges czélodat; és még is mind- nyájókat egyenlő szívességgel szeretted Te, és a3 Te szereteted felülmulá a3 világot. Valamint a3 nap mind az esÖző fellegek közt, mind a3 tiszta

A’ jó emberek' tévelygései az életnek ’sa't. 207